Temerinben is a magyar csapatnak szurkoltak

Tegnap a késő délutáni / kora esti órákban játszotta le az első mérkőzését az idei nyárra halasztott Európa bajnokságon a magyar válogatott. Ennek kapcsán szerveztek közös meccsnézést a helyiek Temerinben, a Tájházban. A szünetekben a Berbence zenekar töltötte ki az időt és biztosította a jó hangulatot. A továbbiakban is az a terv, hogy a nemzeti tizenegy mérkőzéseit ily módon tekintenék meg, társaságban, a szünetekben pedig népzenével kiegészítve.

A Berbence zenekar tagja, Nagy Gergő részletezte, hogy a formáción belül merült fel az ötlet, hogy a nemzeti csapat összecsapásait érdemes lenne közösségben végigkövetni. Innen aztán egyből következett a gondolat, hogy egy kis zenével kiegészíthetnék a programot. Ezek következtében került sor arra, hogy a Tájházban minden érdeklődő a kivetítőn nézhette és izgulhatta végig a mérkőzést, a félidei szünetben pedig népzenével telt meg a ház.

A továbbiakban rámutatott, hogy már az előző hasonló eseménynél, a 2016-os Európa bajnokság idején csapatosan verődtek össze az emberek és egyértelműen megfogalmazódott egy ilyen jellegű igény. Akkor végül csak egyetlen meccsre jöttek össze, a mostani elképzelés szerint azonban a magyar válogatott teljes szereplését végigkövetnék így, együtt szurkolva. A közösségben való drukkolást nem lehet hasonlítani a tévé előtti magányos szurkoláshoz.

A rajongók nagy reményekkel várták a mérkőzést, ami az első félidő után csak tovább fokozódott. A jelenlévők között megfogalmazódott, nagy élmény az, hogy a nemzeti csapatnak lehet szurkolni egy ilyen rangos, nemzetközi eseményen. Többen rámutattak, hogy bár a mérkőzés végkimenetele nem alakult a legjobban, a hangulat kárpótolhatott mindenkit és jó volt látni, hogy a temerini magyarok összegyűltek és együtt szurkoltak. További két hasonló eseményre még mindenképp sor kerül, a többi pedig csak a nemzeti csapat játékán áll.

Forrás: pannonrtv.com                      Fotó: Bognár Róbert / Pannon RTV

Múzeumok nyílt napja volt Temerinben

A Lukijan Mušicki Kulturális Központ szakmunkatársa, Magyar Dániel elmondta, hogy a Temerin központjában lévő Kulturális Központban található állandó kiállítása mellett az I. Helyi Közösség helytörténeti gyűjteményét tekinthették meg a látogatók. Utóbbiban láthatók régészeti leletek a kőkorszaktól a középkorig találhatók, emellett áttekinthető a Szécsen-család története, és betekintést nyerhetünk a túllabarai tanyavilágba is. 

A Tájházban ez alkalomból nem csak a helytörténeti és néprajzi gyűjtemény volt megtekinthető, hanem az iskolásoknak agyagozó tanfolyamot is tartottak. Zelenka Flóra, a TAKT foglalkozásvezetője hozzátette, hogy a Tájházban már évek óta szerveznek táborokat is, ahol az érdeklődők meg tudták tanulni az agyagozás alapjait.

A Temerin melletti Járekon megtekinthető a Vajdasági Múzeumhoz tartozó Brvnara etno-park. A kiállítás a boszniai Krajinából, Drvar és Ključ környékéről, a második világháború után Járekra érkező szerb telepesek szülőföldjének építészetébe és életmódjába nyújt betekintést.

Temerinben található a nemzetközileg ismert keramikus és szobrász házaspár, Baranyi Károly és Zlata Markov hagyatéka is. A kiállított szoborgyűjteményben láthatók az eredeti művek, és országszerte megtalálható alkotásaik másolatai is – tette hozzá Marina Injac, Temerin Község Idegenforgalmi Irodájának megbízott igazgatója.

A város központjában lévő Temerini Iparosok és Vállalkozók Egyesületének épületében, megtekinthető a régi mesterségek gyűjteményéből rendezett kiállítás is.

Forrás: pannonrtv.com                                       Fotók: Bognár Róbert (Pannon RTV)

A biztonságos utazás fontossága

A tegnapi nap folyamán Temerinben gyereküléseket osztottak az önkormányzat támogatásával. Az egész eseménynek a nem titkolt célja, hogy a közlekedésbiztonságot segítsék, támogassák, egyben felhívják a figyelmet a fontosságára. A hivatalos adatok szerint nem sokkal többen, mint hatvan százaléka a szülőknek használ csak gyerekülést. A tény pedig az, hogy enélkül a gyermekek nincsenek biztonságban az utazás során.

A városban ez már a harmadik év, amikor ehhez hasonlóan gyermeküléseket osztanak ki, valamint előadást is szerveznek arról, hogyan zajlik ezeknek a beszerelése a személygépjárműbe, illetve hogyan tudjuk helyesen bekötni a gyermekeket. A mostani alkalommal 76 gyerekülés került kiosztásra annak érdekében, hogy a legkisebbek is biztonságosan utazhassanak.

A jelenlévők szülők közül nyilatkoztak többen is a Pannon RTV munkatársának. Tripolszki Regina elmondta, hogy első gyermeke még csak három hónapos, de mindig odafigyelnek a biztonságára. A mostani akciónak nagyon örülnek, hiszen nem kevés pénzt spórolnak meg ezzel. Majoros Orchidea egyik gyermeke kétéves, a fiatalabbik pedig négy hónapos. A támogatás számukra is rengeteget jelent, hiszen minden nap használják az autót. Örömét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy ilyesmire kaptak lehetőséget, illetve hogy egyre több szülő kap hasonló támogatást.

Temerinben a statisztika kielégítő, ha azt nézzük, hogy hányan használják a gyerekülést. A számok ellenére azonban 2016 és 2020 között 64 gyermek hunyt el közlekedési balesetben. Az országos közlekedésbiztonsági ügynökségtől Veljko Ćurčić mondta el, hogy a város önkormányzata jól áll statisztikai szempontból, hiszen a szülők több mint 80 százaléka használ gyerekülést. A cél azonban ennek a számnak a növelése, hiszen a biztonság az első.

A gyermekülések ára igen drága, az akcióval pedig az önkormányzat célja volt, hogy ezzel is levegyenek egy terhet a szülők válláról. Temerin város polgármestere, Mladen Zec mondta el, hogy sajnos az idei évben is volt néhány haláleset. Ez aggasztó, de szeretnének ily módon is hozzájárulni a helyzet javításáért.

Forrás: pannonrtv.com                               Fotó: Pannon RTV

Könyvbemutató a temerini tájházban

Május 28-án, azaz a holnapi napon újfent egy könyvbemutatóra kerül sor a temerini tájházban. Wendelin Gruber egy igen hangzatos címmel rendelkező memoárját, A vörös sárkány karmai között című művét mutatják be. A kiadvány alcíme Tíz év Tito uralma alatt. Érdekessége, hogy a könyv szerzője származását tekintve bácskai, egész pontosan szentfülöpi, aki egyébként egy jezsuita atya.

A szerző 1946-ban az életét is kockáztatva bejárta a második világháború végén létesített legnagyobb megsemmisítő táborokat, amelyeket a partizánok hoztak létre. Ezekről a helyszínekről adott hírt az elsők között, az ott látott és tapasztalt szörnyűségekről. Az ő szülei a gádori – gakovói táborban haltak éhen.

A kommunista rendszer szemében a tevékenysége határozottan nem volt szimpatikus, aminek következtében egy évvel később az OZNA letartóztatta, majd egy 1948-as újvidéki kirakatper keretein belül, mint „vatikáni kémet” tizennégy év börtönbüntetésre ítélték. Innen aztán 1955 karácsonyán szabadult Konrad Adenauer nyugat-német szövetségi kancellár közbenjárására.

Az igazán izgalmas és adatokban bővelkedő kiadvány a Keskenyúton Alapítvány által jelent meg. Még a fővárosban, Budapesten mutatták be a vírushelyzet látványos megerősödése előtt nagy sikerrel. A mostani, temerini bemutató előtt, amely délután 17 órakor kezdődik, Cseresnyésné Kiss Magdolna ünnepélyesen átadja a Keskenyúton Alapítvány emlékérmét, amit ezúttal a temerini Szabó család kap majd meg. A szervezők minden érdeklődőt örömmel várnak.

Forrás: vajma.info                 Fotó: bajaihonpolgar.hu

Újraindult a színházi élet Temerinben

A Szirmai Károly Magyar Művelődési Egyesület keretében működő amatőr színjátszó csoport nyilvános főpróbát tartott, a hamarosan előadásra kerülő Tyúklétra című darabhoz. A bemutatóra lassan egy éve várnak, így nem meglepő, hogy hatalmas a lelkesedés a színészek között, ahol megtalálhatunk amatőr és profi színészeket egyaránt.

A színdarabot Rókus Zoltán, a Szabadkai Népszínház fiatal színésze írta. A rendező László Sándor volt, aki elmondta, hogy egy nagyon izgalmasnak ígérkező, szórakoztató, ám egyben elgondolkodtató darabbal készül a színjátszó csoport.

A darabot szombat este nyolckor mutatták be Temerinben, másnap pedig a reprízt tekinthette meg a közönség. Hamarosan a Délvidék többi településén is megtekinthetik a darabot az érdeklődők.

A Szirmai Károly Magyar Művelődési Egyesület a járványhelyzet miatt szüneteltette tevékenységeit, de a javuló járványügyi adatok miatt, szép lassan visszatér az élet az egyesületbe.

Forrás: pannonrtv.com                  Fotó: Pannon RTV

Ötvennégy elsőáldozó volt Temerinben

Május 16-án, az ünnepélyes elsőáldozási szentmise keretében ötvennégy harmadikos korosztályú gyermek áldozott meg a temerini Szent Rozália plébániatemplomban, nagyszámú hívő jelenlétében.

Ft. Szöllősi Tibor atya és ft. Sáfrány Dávid káplán a hitoktatók segítségével készítette fel a gyermekeket a kivételes eseményre, melyet az idei évben egy meglepetés-videóval tettek emlékezetessé.

Az elkészült videót vasárnap délután 4 órakor osztották meg a világhálón, amely gyorsan hírnevet szerzett magának. A videót a plénábia saját Facebook-oldala is megosztotta.

Forrás: magyarszo.rs                      Fotó: Varga Zoltán (Magyar Szó)

Hagyományos húsvéti locsolkodás Temerinben

Húsvét hétfőn a temerini zenészek és néptáncosok dalolva, lovaskocsin indultak locsolkodni a településen. Mivel a jó idő is kedvezett, a fiúk a versmondást követően vödörből locsolták meg a lányokat. Sok helyen a lányokat a versmondás mellett meg is táncoltatták, élő magyar népzene mellett.

A meglocsolt lányok közül Csordás Andrea és Erdélyi Lenke is elmondta, hogy nagyon szeretik ezt a népszokást, és örülnek, hogy ily módon tovább őrizhetik a hagyományokat a településükön. Elmondásuk szerint nem csak a fiúk készülődnek erre az alkalomra, hanem a lányok is nagyon izgatottan várják ezt a napot. A locsoló legényeket pedig mindig friss pogácsával várják.

Temerinben egyébként néhány évtizeddel ezelőtt kezdték újjáéleszteni a hagyományos locsolkodás népszokását. Ebben nagy szerepe volt a helyi Szirmai Károly Magyar Művelődési Egyesület fiataljainak, azaz a népzenei és a néptáncos csoportnak. Az idei évben pedig nagyjából 15 helyszínen jártak a fiúk.

Nagy Bence, az egyik résztvevő elmondása szerint körülbelül húsz helyszínre szoktak ellátogatni minden évben, és minden háznál nagyjából 10-15 percet töltenek. A lányokat előre jelzik az érkezésről, és igyekeznek minden kiértesítettnél megjelenni, emiatt akár délutánig is elhúzódhat a locsolkodás. Egy másik részvevő, Nagy Gergő szerint a település lakói örömmel fogadják ezt a szokást, és a járókelők arcára is sikerül mosolyt csalni. A temeriniek pedig remélik, hogy még hosszú ideig őrizni tudják ezt a szép magyar szokást.

 

Forrás: pannonrtv.com                    Fotó: Pannon RTV/Bognár Róbert

Figyeljünk oda a környezetünkre és az állatvilágra

Ébredezik a természet, kezdenek előbújni a tavaszi virágok és az állatvilág is élénkül. A madarak is egyre aktívabbak mindenhol. Nem is olyan régen azonban még fagypont alatt volt a hőmérséklet és havazás is többször előfordult. A temerini Falco Természetkedvelők Egyesülete hívja fel a lakosok figyelmét arra, hogy figyeljünk oda jobban az állatokra, különösképp a madarakra ebben az időszakban. Fontos, hogy segítsünk nekik élelemhez jutni ebben a nehéz időszakban.

A téli etetéssel át lehetett segíteni az elmúlt hónapokban az énekesmadarakat, viszont az idő enyhülésének ellenére nem szabad a megkezdett etetést elhanyagolni vagy hirtelen megszakítani. A madáretetőben évente körülbelül húsz kilogrammnyi napraforgómag fogy el, ami értelemszerűen függ és változik a tél milyenségétől, erősségétől. Való igaz, hogy nincs már fagy, sem hótakaró, a madarak mégis visszatérő vendégei még az etetőnek.

Varga Zoltán temerini lakos elmondta, hogy minden évben vesz napraforgómagot és rendszeresen eteti is a madarakat. Rámutatott, hogy az idén valahogy, valószínűleg az enyhébb tél miatt is, a korábbi évekhez képest kevesebb madár járt az etetőre. Számára is feltűnt és csodálkozott is, hogy ezúttal elmaradtak a cinegék, míg a korábbi években tömegesen jelen voltak.

A téli fagyos időszakban, mikor a táplálékforrásokhoz nem jutnak hozzá a hótakaró miatt, az énekesmadarak sokkal nehezebben jutnak élelemhez. Értelemszerűen a téli madáretetés ezt hivatott megkönnyíteni. Ha a saját kertünkbe vagy udvarunkba szoktatunk egy csapat madarat, semmiképp sem szabad hirtelen megszakítani az etetést az idő jóra fordulásával, mivel nem biztos, hogy azonnal rálelnek új táplálékforrásra az érintett kisállatok.

A Falco Természetkedvelők Egyesületének elnöke, Balogh István elmondta, hogy ő a jó idő beköszöntével kihagy egy-egy napot az etetés során vagy csak egyszerűen kevesebbet ad, hogy hamarabb elfogyjon az odaszokott madaraknak. Ezzel is rávezetve arra, hogy készüljenek további élelemforrás felkutatására. A téltől függetlenül még a rovarevők is találnak maguknak megfelelő rovarokat a fakérgekbe húzódva, vagy az avart felforgatva.

Ezektől függetlenül a madarak idővel maguk is elhagyják az etetőt a párzási, fészeképítési, költési időszakban.

Forrás: pannonrtv.com                      Fotó: Bognár Róbert

A tuskóhúzás elmaradt, de a bőgőtemetés nem

Temerinben a koronavírus járvány miatt elmaradt a szokásos farsangvégi tuskóhúzás, de a Tájházban mégis elbúcsúztatták a telet és a farsang farkában még mulatoztak egyet. A kemencében sült kolbász és a szalagos fánk természetesen nem maradhatott el.

A hagyomány szerint hamvazószerda előtti kedd este az utolsó mulatozási nap, ennek megfelelően zeneszóval és mulatsággal búcsúztatták a telet és a farsangi időszakot. A nagyböjt ideje alatt tilos mulatságot szervezni, ezért ilyenkor jelképesen eltemetik a nagybőgőt. A bőgőt a pap és a kántor rigmusos énekléssel közösen temették. Maga a bőgőtemetés egyébként egy nagyon régi magyar hagyomány, amivel a farsangot szokás lezárni, majd jön a böjt. A nagybőgő a mulatság mellett a telet is ábrázolja egyben.

Az érvényben lévő szigorítások miatt, húsz év után első alkalommal esett meg, hogy nem az utcán, hanem a Tájházban szervezték meg a télűzést. Ádám István művelődésszervező mondta el, hogy a temerini hagyományt állítják színpadra. Csorba Béla összegyűjtötte a hetvenes években a farsangi rituálét, a bőgőtemetést és a tuskóhúzást; ezeket mutatják be a temerini lakosoknak. Kiemelte, hogy nem vesznek át semmit, amit másoknál látnak, hiszen ragaszkodnak azokhoz a szokásokhoz, amik Temerinben már a hagyomány részévé váltak.

A nagyböjt előtt még egyszer lakomáztak az emberek, az egybegyűltek jó hangulatban, kemencében sült kolbásszal és szalagos fánkkal zárták a farsangot.

Forrás: pannonrtv.com          Fotó: Juhász Andrea

A temerini Szabó család kapta a Keskenyúton Emlékérmet

A Keskenyúton Alapítván kuratóriuma (Schmittné Makray Katalin fővédnök, Botlik József tiszteletbeli kuratóriumi elnök, Cseresnyésné Kiss Magdolna kuratóriumi elnök) Keskenyúton Emlékérmet adományozott a temerini Szabó családnak.

A kuratórium közleménye szerint a Szabó család (Árpád, Gabriella, András, Annamária, Zsuzsanna) az 1944/45-ös délvidéki áldozatok emlékének megőrzéséért végzett kulturális, ismeretterjesztő és megemlékezést szervező önzetlen munkájukért kapták az elismerést.

A Keskenyúton Délvidéki Tragédiánk 1944-45  Alapítvány kuratóriuma  2013-ban emlékérmet alapított a délvidéki magyarságot ért tragikus atrocitásokat feltáró, a történelmi adósság rendezését és az emlékezést támogató bátor, önzetlen tevékenység elismerésére.

Az emlékérem Lakatos Bendegúz ötvösművész alkotása, aki az érem egyik oldalának kialakításakor felhasználta Dormán László, a temerini tömegsír keresztjéről, 1994-ben készült fényképét. A másik oldalon égő gyertya lángja a Délvidéket világítja meg a Kárpát-medence stilizált térképén.

A mindkét oldalán megmunkált  10 cm átmérőjű bronzérem feliratai a méltó emlékezést szolgálják.

Az Alapítvány kuratóriuma az emlékérmet  minden év novemberében ítéli oda és november  utolsó vasárnapján ünnepélyes keretek között teszi  közzé a díjazottak névsorát.