A tuskóhúzás elmaradt, de a bőgőtemetés nem

Temerinben a koronavírus járvány miatt elmaradt a szokásos farsangvégi tuskóhúzás, de a Tájházban mégis elbúcsúztatták a telet és a farsang farkában még mulatoztak egyet. A kemencében sült kolbász és a szalagos fánk természetesen nem maradhatott el.

A hagyomány szerint hamvazószerda előtti kedd este az utolsó mulatozási nap, ennek megfelelően zeneszóval és mulatsággal búcsúztatták a telet és a farsangi időszakot. A nagyböjt ideje alatt tilos mulatságot szervezni, ezért ilyenkor jelképesen eltemetik a nagybőgőt. A bőgőt a pap és a kántor rigmusos énekléssel közösen temették. Maga a bőgőtemetés egyébként egy nagyon régi magyar hagyomány, amivel a farsangot szokás lezárni, majd jön a böjt. A nagybőgő a mulatság mellett a telet is ábrázolja egyben.

Az érvényben lévő szigorítások miatt, húsz év után első alkalommal esett meg, hogy nem az utcán, hanem a Tájházban szervezték meg a télűzést. Ádám István művelődésszervező mondta el, hogy a temerini hagyományt állítják színpadra. Csorba Béla összegyűjtötte a hetvenes években a farsangi rituálét, a bőgőtemetést és a tuskóhúzást; ezeket mutatják be a temerini lakosoknak. Kiemelte, hogy nem vesznek át semmit, amit másoknál látnak, hiszen ragaszkodnak azokhoz a szokásokhoz, amik Temerinben már a hagyomány részévé váltak.

A nagyböjt előtt még egyszer lakomáztak az emberek, az egybegyűltek jó hangulatban, kemencében sült kolbásszal és szalagos fánkkal zárták a farsangot.

Forrás: pannonrtv.com          Fotó: Juhász Andrea

A temerini Szabó család kapta a Keskenyúton Emlékérmet

A Keskenyúton Alapítván kuratóriuma (Schmittné Makray Katalin fővédnök, Botlik József tiszteletbeli kuratóriumi elnök, Cseresnyésné Kiss Magdolna kuratóriumi elnök) Keskenyúton Emlékérmet adományozott a temerini Szabó családnak.

A kuratórium közleménye szerint a Szabó család (Árpád, Gabriella, András, Annamária, Zsuzsanna) az 1944/45-ös délvidéki áldozatok emlékének megőrzéséért végzett kulturális, ismeretterjesztő és megemlékezést szervező önzetlen munkájukért kapták az elismerést.

A Keskenyúton Délvidéki Tragédiánk 1944-45  Alapítvány kuratóriuma  2013-ban emlékérmet alapított a délvidéki magyarságot ért tragikus atrocitásokat feltáró, a történelmi adósság rendezését és az emlékezést támogató bátor, önzetlen tevékenység elismerésére.

Az emlékérem Lakatos Bendegúz ötvösművész alkotása, aki az érem egyik oldalának kialakításakor felhasználta Dormán László, a temerini tömegsír keresztjéről, 1994-ben készült fényképét. A másik oldalon égő gyertya lángja a Délvidéket világítja meg a Kárpát-medence stilizált térképén.

A mindkét oldalán megmunkált  10 cm átmérőjű bronzérem feliratai a méltó emlékezést szolgálják.

Az Alapítvány kuratóriuma az emlékérmet  minden év novemberében ítéli oda és november  utolsó vasárnapján ünnepélyes keretek között teszi  közzé a díjazottak névsorát.

Magyarul is olvashatjuk, hol találjuk a helyi látványosságokat

Többnyelvű idegenforgalmi táblákkal igyekeznek fellendíteni a turizmust Temerinben. A táblákon mostantól magyarul is feltüntetik, merre találjuk meg a helyi látványosságokat, így nem lesz nehéz bejárni és feltérképezni a várost.

Magyar mellett szerb és angol nyelven is navigálnak az útjelzők, amelyek segítik eljutni az érdeklődőket a temerini kisállatkerthez, a folyó partján lévő csárdához, a Tájházhoz, illetve egyéb kiemelt jelentőségű vendéglátóipari és idegenforgalmi létesítményekhez.

A jövőben még több, többnyelvű táblát szeretnének kihelyezni, amelyek a sportlétesítményeket, fürdőket, egyéb rekreációs lehetőségeket ismertetnék meg az idelátogatókkal. Távolabbi tervük, hogy nem csak Temerinben, hanem az egész községben ilyen módon navigálják a turistákat, ami azt jelenti, hogy Tiszaistvánfalván és Szőregen is hamarosan magyar feliratokra támaszkodhatunk kirándulásunk során - derül ki a vajdasági Pannon RTV tudósításából.