A város magyar kulturális terei
Szirmai Károly Magyar Művelődési Egyesület
A Szirmai Károly Magyar Művelődési Egyesület 1955 június 15-én alakult. Tevékenységei: hagyományápolás, hagyományőrzés valamint a magyar kultúra más művelődési formáinak ápolása. Az egyesületet kilenctagú elnökség vezeti és az ellenőrző és fegyelmi bizottságok segítik munkáját.
Az egyesület főbb rendezvényei: Zengő Délvidék Bodor Anikó emlékére – népzenei Vajdaság jellegű szemle, KMV (Középiskolások Művészeti Vetélkedő) népzenei részének vállalása, Nyári Népzenei Tábor, Tini Fesztivál – Magyar Táncdalfesztivál. Az egyesületen belül működik több szakcsoport állandó tevékenységgel: néptánccsoportok, kórusok csoportja, vonós zenekar, citeracsoport, pásztor furulya csoport, gitáriskola, klasszikus és dél-amerikai táncok csoportja valamint drámai és színjátszó csoport.
Az egyesület elnöke Varga Flórián.
Elérhetőségek:
Szirmai Károly Magyar Művelődési Egyesület
Petőfi Sándor utca 19.
21235 Temerin
Tel: +381-21/843-411
Email: szirmai.m.m.e@gmail.com
Tájház
Az épület a magyar többségű települési önkormányzat döntése alapján került a Temerini Alkotóműhely és Képzőművészeti Tábor tulajdonába. A felújított magyar tájház 2003-ban nyitotta meg kapuit. Működtetőinek szándékai szerint az épület a temerini magyarság egyik kulturális központja, népi építkezésünk és tárgykultúránk emlékeinek megőrzője, ugyanakkor magyar közösségi rendezvények hangulatos befogadó helyszíne.
JNA utca 126.
Telefon: +381 (0) 21 842 095
E-mail: adamis@stcable.net.
T.A.K.T. alkotóház
Az új épület a tájház udvarának végében a T.A.K.T. alkotóház. Képzőművészeknek,kiállításoknak,könyvbemutatóknak,nyári táboroknak ad otthont.
Kulturális intézmények
Lukijan Mušicki Művelődési és Tájékoztatási Központ
Novosadska (Újvidéki) utca 324.
Telefonszám: 021 851600
A Helytörténeti Múzeum ugyanebben az épületben van.
A múzeum 1935-ben alakult az akkor még Dél-Bácskának legnagyobb színtiszta magyarok lakta helységében. "Aki a múltba néz, a jövőbe lát" jelszó alatt indult meg a helység történelmére vonatkozó írásos dokumentumok és a népi kultúra tárgyi emlékeinek felkutatása, összegyűjtése. Rövid idő alatt több száz kiállítási tárgy gyűlt össze; s a gyűjtemény az évek során tovább gyarapodott. A gazdag kiállítási anyag azonban 1944 végén sajnálatos módon megsemmisült.
1972-ben, a község több tekintélyes polgárának kezdeményezésére (az első múzeum alapítói közül is néhányan támogatták az ügyet) hagyománytisztelő fiatalokból álló csoport alakult: feladatuk az volt, hogy a lakosságnál még fellelhető muzeális tárgyakat összegyűjtsék, s ezzel megalapozzák az új helyismereti, helytörténeti múzeum gyűjteményét. Az anyagot a Vajdasági Múzeum szakemberei segítségével rendszerezték, majd 1972 október 23-án ismét megnyílt a múzeum.
1991-ben - az országban végbemenő politikai változások közepette - az akkori hatalom birtokba kívánta venni a múzeum helyiségét, de a kilakoltatást a főleg fiatalokból álló temerini múzeumbarátok megakadályozták.
Ma a múzeum a kisebb hatáskörrel rendelkező helyi (nem községi) önkormányzat keretében működik. Az intézmény időközben átvett a helyi és a délvidéki magyarság szempontjából is néhány jelentősnek számító gyűjteményt:
- Dr. Fehér Mihály 100 saját festményéből álló, Temerint száz képben bemutató életműve. A festmények a helyi, tisztán magyar tannyelvű Kókai Imre Általános Iskolában tekinthetők meg.
- A vajdasági és - szélesebb értelemben - a magyar képzőművészet két alkotójának, Baranyi Károly és feleségének több mint ötven műből hagyatéka, melyből negyven a múzeumban van kiállítva.
- Szirmai Károly vajdasági író és irodalomszervező, Temerin szülöttje dolgozószobájának berendezése ugyancsak itt kapott helyet.
A múzeum igen nehéz körülmények között működik, de ezek között a körülmények között is igyekszik a helyi értékeket megőrizni és átmenteni a jobb időkre.
Múzeumvezető: Ökrész Károly, adami@neobee.net
Ifjúsági Otthon
Újvidéki u. 403.
Mozi
A Lukijan Mušicki Művelődési és Tájékoztatási Központ épületében működik.
Sport- és szabadidőközpont
Temerini sportcsarnok
Bem utca 22.
021 843314
A város nagyrendezvényei
Illés Napi ünnepség
Az ünnepi menet hagyománya egészen a múlt századelőre vezethető vissza, a második világháború után azonban csak a 90-es évektől válhatott ismét a falu életének szerves részévé, addig csak a templomban ünnepeltek a temerini magyarok.
Ádám István, helytörténész: „Az 1848-as forradalom alkalmával Temerin porrá égett, a lakosság elmenekült. Kishegyesen, Jánoshalmán és a környező településeken kaptak menedéket, két évig ott voltak, utána visszajöttek, a porrá égett házakat újjáépítették. A gabonát, ami megmaradt a vermekben, azt elvetették, de három egymást követő év után csapás sújtotta a temerini lakosságot, ezekben az ínséges időkben, dögvész pusztított, szárazság, majd a harmadik évben jött a jégverés. Ez mind Illés-nap táján történt, és akkor a falu lakossága úgy döntött, hogy Illés-napján leteszi a sarlót, nem dolgozik, és azt a napot az Istennek szenteli.”
Temerini Népzenei Tábor
Tini – Ifjúsági Énekes Vetélkedő
Sziveri János költőre való megemlékezés a tájházban
(a muzslai születésű költő a temerini tájház épületében élt évekig a családjával)