Blog - A temerini Szabó család kapta a Keskenyúton Emlékérmet

A kuratórium közleménye szerint a Szabó család (Árpád, Gabriella, András, Annamária, Zsuzsanna) az 1944/45-ös délvidéki áldozatok emlékének megőrzéséért végzett kulturális, ismeretterjesztő és megemlékezést szervező önzetlen munkájukért kapták az elismerést. A Keskenyúton Délvidéki Tragédiánk 1944-45  Alapítvány kuratóriuma  2013-ban emlékérmet alapított a délvidéki magyarságot ért tragikus atrocitásokat feltáró, a történelmi adósság rendezését és az emlékezést támogató bátor, önzetlen tevékenység elismerésére. Az emlékérem Lakatos Bendegúz ötvösművész alkotása, aki az érem egyik oldalának kialakításakor felhasználta Dormán László, a temerini tömegsír keresztjéről, 1994-ben készült fényképét. A másik oldalon égő gyertya lángja a Délvidéket világítja meg a Kárpát-medence stilizált térképén. A mindkét oldalán megmunkált  10 cm átmérőjű bronzérem feliratai a méltó emlékezést szolgálják.

Temerin – A legdélebbi vajdasági város

Környéke már az ókorban is lakott hely volt. Neve az 1332. évi pápai tizedjegyzékben jelent meg először, amikor plébánosának, Laur. de Temeri-nek egy évi adófizetését említették. Ugyanez a név a Bács vármegyei tizedjegyzékben Themeri néven szerepel. 1656-ban Gbelányi és Mihalek Miklós lettek Temerin birtokosai, majd két évvel később a lévai várbeli határőrök kapták adományul, de Gbelányi és érdektársai 1682-ben új adomány címén visszakapták. 1718-tól Temerin az új Bodrog vármegyéhez tartozik. 1796-ban gróf Széchen Sándor vette meg Temerint a kincstártól, kérelmére, három év múlva a település megkapta a mezővárosi címet és négy országos vásárt is tarthattak ott. Ekkor 178 temerini szerb család beiratkozott a csajkások közé, s katonai szolgálatot akart vállalni. Őket a Paska-pusztára telepítették át, ahol a Gyurgyevó nevű falut alapították meg, s helyüket magyar lakosság foglalta el. Temerinben római katolikus paplak és templom épült, ipara is fejlődött: a céhek, kovácsok, ácsok szabadalomhoz jutottak. 1848-ban az egész város leégett, lakossága csak két év múlva tért vissza. 1853 óta tartják a temeriniek őseik fogadalmát – Szent Illés napján megfogadták, hogy munkaszüneti napot tartanak, mert az 1848–49-es forradalom és szabadságharc bukását követő években sorozatosan elemi csapások érték a falut. Illés napján a mezőkön és a templomban egyaránt fohászkodnak. Az 1860-as években a Széchenek temerini birtokát az egyházi patronátusi joggal együtt Fernbach Antal apatini gabonakereskedő vette meg. Az első világháború után bekövetkezett hatalomváltással a lakosság nemzetiségi összetétele azonban, az 1920. és 1924. között a frontharcos szerb családok letelepítésével megváltozott. A fellendülés jelei az 1930–1940-es években mutatkoztak, a helyi magyarság kulturális életében pedig igen élénk tevékenységet fejtettek ki az értelmiségi-, iparos és gazdaifjak, így a műkedvelő színjátszók vajdasági viszonylatban az élen voltak. 1941-ben Temerin ismét Magyarország része lett egészen 1945-ig, amikor is megérkeztek a „felszabadító” partizán egységek. Az 1942. januári razzia idején magyar csendőrök 47 temerini lakost gyilkoltak meg. A háború végén és utána a délvidéki vérengzések során a partizánok ezt legalább tízszeresen megtorolták az ártatlan magyar lakosságon. 

Temerin (szerbül Темерин / Temerin) ma város és község Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bácskai körzetben.

Temerini szerbek

Szerb-magyar kapcsolatok, -testvérvárosok.

Virtuális látogatás a Trianon Múzeumban

A Trianon Múzeum a Kárpát-medence egyetlen olyan intézménye, mely az első világháborút követő békeszerződéssel és napjainkra is kiható következményeivel foglalkozik, és intézményes keretek között mutatja be a trianoni országvesztés gazdag és megrázó tárgyi, szellemi hagyatékát. Ezekből mutatunk be száz múzeumi tárgyat.

Trianon 100 – A centenáriumi év eseményei a Kárpát-medencében

Attól kezdve, hogy a Magyar Országgyűlés a Nemzeti összetartozás évének nyilvánította a trianoni békediktátum 100. évfordulójának évét, számtalan centenáriumi rendezvény emlékezett meg a trianoni országvesztés tragédiájáról. Összefoglaljuk a Kárpát-medencei centenáriumi rendezvényekről szóló híradásokat.

Kárpát-medencei magyar műemlékek, emlékművek sorsa

A trianoni békediktátum következményeként a magyar nemzeti kulturális örökség részét képező jelentős műemlékek, emlékművek rekedtek az utódállamokhoz csatolt területeken, gyakran tragikus sorsra jutva, vagy a megmentésükért folytatott, máig tartó küzdelemre ítélve. Rovatunk a Kárpát-medencei műemlékek sorsát mutatja be.

A külhoni magyar könyvkiadók múltja és jelene

Bár a trianoni békediktátum után nagy hagyományokkal rendelkező, felbecsülhetetlen szellemi értékeket képviselő könyvkiadók kényszerültek az utódállamok fennhatósága alá, de a mostoha körülmények ellenére is jelentős értékekkel gazdagították és gazdagítják ma is az egyetemes magyar kultúrát. Rovatunk a legjelentősebb külhoni magyar könyvkiadók múltját és jelenét mutatja be.

A külhoni magyar történelmi borvidékek, borászatok értéktára

A történelmi magyar borültetvények jó részét elszakította a trianoni békediktátum, ezért a centenáriumi év egyik fontos feladatát teljesítettük, amikor felmértük a magyar történelmi borvidékek helyzetét, rovatunkban a külhoni magyar borvidékeket, borászatokat és boraikat mutatjuk be.